Foglalás
Bezár

Látnivalók

Látnivalók a környéken

Hortobágy


A hosszabb időt nálunk töltő-, vagy többször utazó Vendégeink figyelmébe ajánljuk az Észak-Alföldi Régió turisztikai és kulturális kínálatát, mindenekelőtt a Hortobágyi Nemzeti Park- immár Világörökségi védelem alatt álló- egyedülálló természeti csodáit.

Az első látásra kopárnak tűnő sík vidék őshonos háziállataival, pásztorkodó életformájával, népi építészeti értékeivel, és néprajzi hagyományaival a magyarság jelképévé vált.

A természetes eredetű szikes puszta évről-évről ezrével vonzza a látogatókat, hogy azok az érintetlen természet tökéletes zavartalanságában fedezhessék fel a napjainkban is élő pásztorhagyományokat, népszokásokat. Felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg a látogatót az őszi daruvonulás is.

A Pásztormúzeum, a Kilenclyukú híd és a háromszáz éves Hortobágyi Csárda kihagyhatatlan látnivalók. Sétakocsikázás közben felejthetetlen élménnyel gazdagodunk, ha a pusztán élő őshonos háziállatokat élőhelyükön keressük fel.

Hortobágyi kirándulásunk alkalmával a természeti kincsek és a népi építészeti értékek megismerésén túl színes kulturális programok és fesztiválok biztosítják a tartalmas kikapcsolódást.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapja: www.hnp.hu

Debrecen


A megyei jogú város nemcsak Hajdú-Bihar megye, hanem az Észak-Alföld, és egyszersmind a Kelet-Magyarország gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális központja, melyet a reformáció kora óta „a kálvinista Róma” néven vagy „a Cívisváros”-ként is emlegetnek.

A napba öltözött város amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őriz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak, hiszen Debrecen neve írott forrásban már 1235-ben említést nyert.

Az alapvetően későeklektikus, de szecessziós és klasszicista jegyeket is mutató építészete olyan nevezetes épületeket emelt, mint Református Nagytemplom, a Megyeháza, a Városháza, vagy a Református Kollégium, ahol 1849 áprilisában Kossuth kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

Nagyhegyesi Kráter tó


Ki hinné, hogy egy jó szándékú gázkutató fúrásból váratlan tragédia keletkezik? Azután viszont olyan szerencsésen alakul a helyzet, persze áldozatok, veszteségek árán, hogy turisztikai látványosság, érdekség válik a helyből. Íme a történet!

Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek „melléktermékeként” vált világhírűvé a 73 Celsius fokos termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. 1959 januárjában, a Nagyhegyes Hajdúszoboszló közötti Hsz. 2. jelű kút mélyítésével tárták fel a 30 Mrd köbméteres hajdúszoboszlói gázmezőt. A kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okoztak. A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz. 36-jelű kút kitermelése során történt. Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő 100méteres lángoszlopa a 20 kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A 6 napig nagynyomással feltörő gáz egy csaknem 150 méter átmérőjű kráter vájt a földbe, és hordalékaként egy 12 méteres földsáncot emelt maga köré, elfojtva önmagát. A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas kb. 5 méter mély tavacska keletkezett. Az ezt körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.

2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekerítette sétányokat, pihenőket alakított ki a területén, valamint a MOL Nyrt-vel közösen egy mini fúrótornyot és egy emléktáblát emeltetett. A település felől szilárd burkolatú úton (kb 3,5 km) akár kerékpárral is jól megközelíthető ipari emlékhely, közkedvelt kirándulóhely.

Déri Múzeum


Az 1902-ben helytörténeti múzeumként alapított Déri Múzeum egyszerre őrzi Debrecen és Hajdú-Bihar megye, valamint az egyetemes művelődéstörténet kulturális emlékeit. Déri Frigyes 1920-ban adományozta rendkívül jelentős gyűjteményét múzeumnak, amit az elmúlt évtizedekben számos más, jelentős adomány is gazdagított. Ennek következtében a Déri Múzeum az ország egyik legösszetettebb, történetileg és földrajzilag a Föld legtávolabbi pontjait összekötő gyűjteményével rendelkezik.
http://www.derimuzeum.hu/

Gazdaház


Hajdúszoboszlói Gazdaház múzeuma tárgyi emlékek bemutatásával idézi meg egy nemesi birtokos, a Czeglédy család egykori életét.
A Hajdúszoboszlói Gazdaház helyén már 1868 -ban ház állott.

A ház történeti visszatekintése szerint a tulajdonos Czeglédy István nemes ember volt. A családnak nagy birtoka volt, melyen gazdálkodást folytattak. A család birtokában lévő telek a múltban nagyobb méretű volt a napjainkban láthatónál és az épületek száma is több volt. A ma látható épületet a család ünnepi alkalmak idején használta.

A ház egyediségét igazolja a feketére mázolt léckerítés, az állított deszkából készített kerítés és deszkakapu, valamint az épület előtti járda, mely hortobágyi “vasas” téglából rakott.

A ház udvarán egy gémes kút is van, melynek belseje téglával kirakott, mélysége 6 méter. Még ma is eredeti helyén áll és bő vizű, viszont vize nem iható.

Szombaton-vasárnap bemutatók, programok vannak a Gazdaházban, amelyeket előre meghirdetésre kerülnek. A nyitva tartási időtől eltérő időpontokban is megtekinthető a Gazdaház és a gyógynövényes kert (most 42 féle gyógynövény látható benne), bemutatót is tartunk, ha előzetesen jelzik az igényüket a helyszínen, fenti elérhetőségeken vagy a péntek délutáni Termelői Piacon személyesen.

Városi Erődfal


Hajdúszoboszló legrégebbi épített öröksége, a hajdani városfal megmaradt része és a sarokbástya, mely jelenleg a Kálvin téren a Református templom mellett található.
Hajdúszoboszló települést 1606 szeptember 2-án ajándékozza Bocskai István erdélyi fejedelem a Halasi Fekete Péter vezette hajdúknak. A katonai rendben élő hajdúk a város területét tizedekre osztják és kialakítják a hajdúvárosokra jellemző kéttelkes városszerkezetet, majd a várost hajdúpalánkkal, később fallal veszik körül. Ennek egy része látható még ma is a város főterén a Református templom mellett.

Debreceni Állat- és Növénykert


A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapítás kori kicsiny terület bővülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 164 fajának mintegy 870 példányát.

Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, egyre inkább bárkaszerepet töltenek be az élővilág megőrzésében.
http://www.zoodebrecen.hu/

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. A weboldal további használatával elfogadja a cookie-k használatát. Adatkezelési tájékoztató Rendben